A D-vitamin Hatásai: Mire jó a D-vitamin?

A D-vitaminról mindenki tudja, hogy szükségünk van rá, de az már kevésbé köztudott, hogy miért létfontosságú számunkra, és hogy mekkora mennyiségű D-vitamint kellene fogyasztanunk ahhoz, hogy megőrizhessük egészségünket.

Azt számos kutatás is beigazolta már, hogy a magyar lakosság túlnyomó része szenved D-vitamin-hiánytól. 

A D-vitamin egy zsírban oldódó vitamin, mely így a szervezetben raktározódik. A D-vitamin elnevezés valójában 3 vitamint jelöl, nevezetesen a D1-, D2-és a D3-vitamint. Közülük a D3-vitamin a leginkább hasznosítható szervezetünk számára.

A 7-dehidro-kolekalciferol a D-vitamin provitaminja, vagyis ebből az anyagból képződik a D3-vitamin a napfény UVB sugarának hatására. Szerencsére azonban nem csupán a napfény segítségével juthatunk D-vitaminhoz, hiszen különböző tápanyagokkal is bejuttathatjuk szervezetünkbe, mint például a tojás, a tejtermékek vagy a tőkehal fogyasztása által.

A D-vitamin mindenhol ott vand-vitamin-6

Amit talán a legtöbbünk tud a D-vitaminról, hogy nélkülözhetetlen a csontjaink számára. Ennél azonban sokkal több folyamatban játszik kulcsfontosságú szerepet szervezetünk működésében.

Napjainkban újabb és újabb kutatások igazolják, hogy a D-vitamin a teljes szervezet szinte valamennyi funkciójában elengedhetetlen fontossággal bír. Kiemelten jelentős funkciót lát el a különféle immunfolyamatokban.

Éppen ezért okvetlenül szükséges a megfelelő mennyiségben való jelenléte szervezetünkben ahhoz, hogy aktiválni tudja a szerzett és veleszületett immunitásban a sejtek funkcióját, ezáltal pedig csökkenti a gyulladásos folyamatokat, valamint az oxidatív stresszt is. 

Mikor, mennyit és hogyan vigyük be a D-vitamint?

Ha süt a nap, akkor egyszerű dolgunk van, ugyanis már körülbelül fél óra napon töltött idő is elegendő lehet ahhoz, hogy fedezzük napi D-vitamin-szükségletünket. Ilyenkor főként karjainkat és arcunkat fordítsuk a nap felé.

Nem ilyen könnyű azonban a helyzetünk a téli, borongós, napsütésmentes időszakban, mivel ekkor roppant könnyedén alakulhat ki bárkinél D-vitamin-hiány. Ez az állapot pedig rendkívül nagymértékben hozzájárulhat immunrendszerünk legyengüléséhez, aminek köszönhetően jóval nagyobb eséllyel érnek utol a különféle fertőzések, az influenza vagy éppen a télen gyakori légúti megbetegedések.

De a D-vitamin hiányos állapota esetén a különböző allergiás reakciók is nagyobb eséllyel jelentkezhetnek, így akár az ekcémára is nagyobb hajlam mutatkozik.

A D-vitamin tudatos pótlására tehát figyelmet kell fordítanunk minden életkorban, méghozzá mindig az egyén étkezési szokásaitól, életkörülményeitől, életkorától és az éghajlattól függően.

Manapság a kisgyermekek számára körülbelül 3 éves korig javasolják a D-vitamin pótlását. Azonban ezután a kor után a legtöbb édesanya nem fordít elegendő figyelmet a D-vitamin megfelelő arányú bevitelére, holott éppen ekkor a legintenzívebb a csontfejlődés folyamata, melyben a D-vitamin és a kalcium kiemelt jelentőséggel bír.

Azonban azt is fontos megemlíteni, hogy különböző mennyiségű D-vitamin bevitelére van szükség az egészségi állapottól és az időjárástól is függően. Eleinte ráadásul nagyobb adagra is szüksége lehet a fejlődő szervezetnek, amennyiben D-vitamin-hiányos állapot áll fenn.

Hazánkban a nemrégiben kidolgozott ajánlás alapján az egészséges felnőtteknek napi i 1500-2000 Nemzetközi Egység D-vitamin bevitele az irányadó mennyiség. E szükségletünket leginkább valamilyen táplálékkiegészítő segítségével fedezhetjük, főként a téli hónapok ideje alatt.

S hogy mennyi D-vitamint vehetünk magunkhoz biztonságosan? Ezt napi 4000 NE mennyiségében határozták meg a szakemberek, tehát ha nem lépjük túl ezt az ajánlást, akkor biztosan semmi probléma nem léphet fel szervezetünkben a D-vitamin pótlásából fakadóan.

Milyen gondokat okozhat a D-vitamin hiánya?

Az egyik legjelentősebb problémát a csontrendszerben idézi elő a D-vitamin hiányos állapota, amikor is kialakulhat az angolkór nevezetű rendellenesség. E kór jellegzetes tünetei közé sorolhatóak a nagy fej, az elgörbült, O-alakú alsó végtagok, a puha koponyacsontok, a sápadt bőr, az úgynevezett tyúkmell, valamint a fokozott cfej-ikonsonttörési hajlam. 

De nem minden esetben jelentkeznek ilyen súlyos formában a D-vitamin-hiány tünetei, így enyhébb formákban okozhat mozgásfejlődésbeli lemaradásokat, az izomzat tónusának csökkenését, mint ahogy gyakori légúti fertőzéseket is kiválthat.

Egyes friss kutatások szerint a D-vitamin megfelelő mennyiségű pótlása által jelentős mértékben lenne csökkenthető a magyar lakosság halandósága, valamint valószínűsítik, hogy az átlagéletkor 2-3 évvel is meghosszabodhatna.

Továbbá azt is feltételezik, hogy a D-vitamin helyes adagolása nagymértékben csökkenthetné a csípőtáji töréseket, a gyermekkori 1-es típusú cukorbetegség és a daganatos megbetegedések kialakulását, valamint az influenza terjedését is hatékonyan gátolná.