Publikációk, Kutatások

FOOD TODAY 03/2011

A D-vitamin fényes jövője

Európában a D-vitamin mostanában azzal került a híradások élire, hogy rávilágítottak az elegendő bevitelt biztosító intézkedések szükségességére. Ám, miképp lehet ezt elérni? Vajon a megfelelő táplálkozás és a napsütés elegendő, vagy szükségünk van egy kis extra segítségre?

D-vitamin – több mint egy vitamin
A D-vitamin egyedülálló mikrotápanyag, amelyhez táplálkozásunk, vagy a csupasz bőrünket érő napfény hatása révén juthatunk hozzá. Nélkülözhetetlen a kalcium testen belüli hasznosulásához, segíti a kalcium felszívódását a belekből, valamint eltárolását a csontokba; továbbá szabályozza a vér kalciumszintjét. Hiánya olyan csontrendellenességeket eredményez, mint a gyerekeknél fellépő angolkór, vagy a csontritkulás a felnőttek esetében. Frissen előkerült bizonyítékok arra mutatnak, hogy a D-vitamin számos kiegészítő szerepet is betölt.

A D-vitamin fogalma valójában két vegyületet takar, a D2 és D3vitaminokat, melyek kissé különböznek kémiai szerkezetükben. Az ergokalciferolnak nevezett D2 –t élesztőkkel állíttatják elő, és főleg élelmiszerekhez adagolják. A D3 vitamin (kolekalciferol) viszont az a forma, amely a napfénynek kitett bőrben keletkezik, illetve állati eredetű élelmiszerek fogyasztásával jutunk hozzá. A D-vitamin midkét formáját felhasználják élelmiszerek dúsítására és étrendkiegészítők előállításánál, azonban bizonyított, hogy a D3 vitamin hatásosabb és sokkal stabilabb lehet, mint a D2 vitamin. Így dúsításra is az előbbit kell választani.1

D-vitamin a napozásból
A D-vitamin koleszterinből keletkezik, mikor napfény éri bőrünket. Pontosabban a napfény ultraibolya B (UV-B, 280-315 nm hullámhosszúságú) frakciója okozza a D-vitamin keletkezését annak előanyagából, a 7-dehidrokoleszterol-ból. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) azt tanácsolja, hogy a megfelelő D-vitamin termelés elérése, és a napégés elkerülése érdekében, naponta 30 percig napoztassuk arcunkat és karunkat.2 Az ebből a zsíroldékony vitaminból nyáron keletkező bármiféle többlet eltárolódhat a zsírszövetben a későbbi felhasználáshoz. A napsütés útján nem tudunk túl sok D-vitaminhoz jutni, mivel egy önszabályozó rendszer ilyenkor hőindukált lebontással inaktív D-vitamin analógokat termeltet.

A D-vitamin raktárak jellemzően nem tartanak ki a tél végéig, és az európai szélességi fokokon télen nem elég erős a napsütés ahhoz, hogy kielégítő mennyiségű D-vitamint termeljen.3 A WHO szerint azoknál az egyéneknél, akik zárt térben élnek vagy ruházattal elfedik bőrüket, különösen nagy a D-vitamin hiány kockázata; ahogyan a sötét bőrű egyéneknél is, mivel a bőr erősebb pigmentációja csökkenti a D-vitamint termelő sejteket elérő UV-B sugárzást.2 A napvédő készítmények gyakori és alapos használata, amit elterjedten javasolnak a bőrrák elleni védekezésül, egyúttal a D-vitamin előállítást is gátolja.4,5 Emiatt a táplálkozásból származó D-vitamin fontos szerepet tölt be.

D-vitamin az élelmiszerekből
A WHO napi 5 µg (≥ 200 Nemzetközi Egység (NE = IU)) bevitelét javasolja gyerekeknek és 50 év alatti felnőtteknek (beleértve a várandós és szoptató nőket), 10 µg-ot (400 IU) az 51-65 éveseknek, és 15 µg-ot (600 IU) a 65 évesnél idősebbek számára.2 A táplálkozásból származó D-vitamin bevitelre vonatkozó ajánlások Európában országonként változnak, de inkább magasabbak.6 Összehasonlításként, az Egyesült Államok Gyógyszerészeti Intézete (IOM) jelenleg 15 µg/napi D-vitamin bevitelt javasol az 1-70 éveseknek, és 20 µg-os napi adagot a 70 éven felülieknek.7 Az IOM ezen újonnan publikált ajánlásai figyelembe veszik a D-vitamin kutatás területén elért jelentős előrehaladást, mikor a korábbiakhoz képest háromszorosára növelték a gyerekeknek, és 1,5-3-szorosára a 70 éves korig javasolt beviteli értékeket.

A D-vitamin fő táplálkozási forrásai közé tartozik a halak mája, a halmáj olaj, a zsíros/olajos halak és a tojássárgája (lásd az 1. táblázatot), és az olyan dúsított élelmiszerek, mint a vitaminnal dúsított gabonakészítmények, tej, vaj és margarin.8

  1. táblázat: A D vitamin főbb élelmi forrásai
Élelmiszer D vitamin (µg/100 g)
Tőkehalmáj olaj 210.0
Makréla, nyers 8.2
Lazac, nyers 7.1
Lazac, grillezett 5.9
Tojássárga 4.9

Forrás9

D-vitaminból az Európai Élelmiszertudományi Bizottság által egy napra megállapított biztonságos felső beviteli érték 25µg csecsemőknek és gyerekeknek 10 éves korukig, és 50µg a többi korcsoport számára.8Összehasonlításképpen, az IOM 0-6 hónapos csecsemőknek 25 µg-ban, 6-12 hónapos csecsemőknek 37.5 µg-ban, 1-3 éves gyermekeknek 75 µg-ban, 4-8 éves gyerekeknek 75 µg-ban, a 9 éveseknek, valamint az idősebbeknek 100 µg-ban határozta meg a napi D-vitamin bevitel felső biztonsági határát.7

Elégtelen D-vitamin bevitel?
A legtöbb európai esetében a táplálkozással elfogyasztott D-vitamin mennyisége nem éri el az ajánlásokban megadott értékeket.2,3 Akik táplálkozásukból és a napozással nehezen érik el a megfelelő D-vitamin szintet, választhatják a D-vitaminos étrendkiegészítőket, vagy a D-vitaminnal dúsított élelmiszereket. Például, egy friss kutatás kimutatta, hogy az emberek ellátottságának gazdaságos segítsége lehet a D-vitaminnal dúsított narancslé.10

A lakosság jelentős részét megcélzó, az élelmiszerek D-vitaminnal való dúsítását szorgalmazó programokat számos országban eredményesen hajtották végre (mint pl. Kanadában a tejek dúsítását). Ezt az országok népességének D-vitamin státusából mutatták ki. Az összbevitelre gyakorolt hatás miatt van szükség az élelmiszerek dúsításának, (úgy a kötelezőnek, mint az önkéntesnek) az ellenőrzésére. A kötelező D-vitaminos élelmiszerdúsítási programoknak határozott előnyei vannak az önkéntesekkel szemben, ahol a tápanyagdúsítás változatos formáival találkozhatunk, akár azonos márkán és élelmiszerkategórián (pl. reggeliző /gabona/pelyhek) belül is. Ezért, a népegészségügy –különösen az olyan veszélyeztetett csoportoknak, mint az idősebbek és a változókor utáni nők-, a megfelelő D-vitamin ellátottság érdekében, pontosan meghatározott mennyiséget tartalmazó étrendkiegészítőket javasol az alapvető ellátottságot biztosító élelmiszerek és dúsított élelmiszerek mellett.11

Bármi is legyen a megközelítés, nem szabad megfeledkezni arról, hogy a napi összes bevitelnek nem szabad túllépnie az Európai Élelmiszertudományi Bizottság által meghatározott 25 és 50 µg-os (1000 és 2000 IU), korcsoportnak megfelelő biztonságos felső értéket.8 A napon sokat tartózkodó embereknek jobban oda kell figyelniük arra, hogy a biztonságos táplálkozási határon belül maradjanak. A D-vitamin túladagolás (D hipervitaminózis) tünetei közé tartozik az anorexia, a testtömegcsökkenés, a kimerültségérzés, a zavartság, a hányás és a székrekedés.8

A D-vitamin régi és új előnyei
A D-vitamin fontos a csontok egészségének fenntartásához, ám az izmok működéséhez és csont-izom rendszer kiegyensúlyozottságához is szükséges – túl kevés a törések kockázatának megnövekedéséhez vezethet. Az erősebb csontok támogatása mellett a megfelelő D-vitamin szint mintegy 20-30%-kal csökkenti az esések következtében fellépő csonttörések kockázatát, mely az idősebb korosztály jelentős problémája.12 Egyéb területek, melyeknél a D-vitamin jótékony hatással lehet: az idősek értelmi leépülése, szklerozis multiplex (SM), rheumatoid arthritis (RA), diabétesz, és a rák bizonyos típusai (emlő, vastagbél és prosztata).13-15 Azonban az IOM jelentés arra figyelmeztet, hogy további kutatások szükségesek e frissen felfedezett összefüggések igazolásához.7

Következtetések
Azon európaiaknak, akiknek rossz a D-vitamin ellátottságuk, a napi rendszerességű, rövid napozás, késő tavasszal, nyáron és koraősszel segít biztosítani a megfelelő mennyiséget. A rövid nyarak, a zárt térhez kötődő életstílussal és a bőrrákkal kapcsolatos aggodalmakkal együtt, azonban megmutatják az egyéni szükségleteket figyelembevevő táplálkozási intézkedések értékét. Ezek magukban foglalhatják a D-vitaminnal dúsított élelmiszereket és étrendkiegészítőket, különösen olyan csoportok számára, melyeknél nagy a kockázata a D-vitamin hiányának.

Hivatkozások 

    1. Houghton LA and Vieth R. (2006). The case against ergocalciferol (vitamin D2) as a vitamin supplement. American Journal of Clinical Nutrition 84(4):694-697.
    2. WHO. (2004). Vitamin and Mineral Requirements in Human Nutrition, 2nd Edition. Geneva, Switzerland.
    3. Ovesen et al. (2003). Geographical differences in vitamin D status, with particular reference to European countries. Proceedings of the Nutrition Society 62:813-821.
    4. WHO Fact sheet N° 305. Ultraviolet radiation and human health. December 2009. Hozzáférhető:http://www.who.int/mediacentre/factsheets/fs305/en/
    5. Norval M, Wulf HC. (2009). Does chronic sunscreen use reduce vitamin D production to insufficient levels? British Journal of Dermatology 161(4):732-736.
    6. Doets EL et al. (2008) Current micronutrient recommendations in Europe: towards understanding their differences and similarities. European Journal of Nutrition 47 Supplement 1:17-40.
    7. Institute of Medicine. (2010). DRIs for Calcium and Vitamin D. Hozzáférhető: http://www.iom.edu/Reports/2010/Dietary-Reference-Intakes-for-Calcium-and-Vitamin-D/DRI-Values.aspx
    8. Scientific Committee on Food. (2002). Opinion of the Scientific Committee on Food on the Tolerable Upper Intake Level of Vitamin D. Hozzáférhető: http://ec.europa.eu/food/fs/sc/scf/out157_en.pdf
    9. Food Standards Agency (2002). McCance and Widdowsons’s The Composition of Foods, 6th summary edition. Cambridge: Royal Society of Chemistry.
    10. Biancuzzo RM et al. (2010). Fortification of orange juice with vitamin D2 or vitamin D3 is as effective as an oral supplement in maintaining vitamin D status in adults. American Journal of Clinical Nutrition 91:1621-1626.
    11. Flynn MAT et al. (2008). Folic acid food fortification: the Irish experience. Proceedings of the Nutrition Society 67:381-389.
    12. Bischoff-Ferrari HA et al. (2009). Fall prevention with supplemental and active forms of vitamin D: a meta-analysis of randomised controlled trials. British Medical Journal 339:b3692.
    13. Buell et al. (2009). Vitamin D Is Associated With Cognitive Function in Elders Receiving Home Health Services. Journal of Gerontology 664:888-895.
    14. Holick MF. (2004). Sunlight and vitamin D for bone health and prevention of autoimmune diseases, cancers, and cardiovascular disease. American Journal of Clinical Nutrition 80(6 Suppl):1678S-1688S.
    15. Giovannucci E et al. (2006). Prospective study of predictors of vitamin D status and cancer incidence and mortality in men. Journal of the National Cancer Institute 98(7):451-459.

————————————————-

Tesztoszteron eMagazin

A kőtáblák összetörnek — Újdonságok a D-vitaminról

Írta: Tihanyi András dietetikus

2009. szeptember

A vitamin szükséglet terén gyakorta olvashatunk egymásnak gyökeresen ellentmondó véleményeket. A tudományos világ fővonala nehezen tér el az évtizedek óta elfogadott nézetek követői által kitaposott csapásiránytól. Nem kis mértékben ennek is köszönhető, hogy a részben igazolt új elméletek és a holdkóros víziók hirdetői összekeverednek szemünk előtt. Nézeteink rendszeres felülvizsgálata pedig fontos volna: a C-vitamin esetében is fokozatosan nyer teret a felnőtt emberek legalább 100-200 mg/napos szükséglete a 40-60 mg/napos minimál értékekkel szemben. A biztonsági tartalékkal megnövelt vitaminbeviteli érték ma 90 mg/nap C-vitamin felnőtteknek, míg a sportolóknak ajánlott napi bevitel 100-500 mg/nap — a rendszeres sportolásnak, testi aktivitásnak pedig a megemelt C-vitamin fogyasztással együtt a mindennapi élet részét kellene képeznie.

Ha a C-vitamin példáját nézzük, a szakemberek folyamatosan elemzik a rendelkezésre álló adatokat, zajlanak kutatások a hatásairól. Az így kapott eredmények ma nagyobb C-vitamin bevitelt indokolnak, mint azt korábban hittük, az ajánlottnál sokkal magasabb bevitel (napi 4-8-10-20 g) azonban korlátozott haszna mellett már a teljesítményromlás és egészségkárosodás lehetőségét is magában hordozza. Jelenleg a D-vitamin is hasonlóan heves viták középpontjában áll, mint korábban a C-vitamin, a korábbi nézetek felülvizsgálata a szaklapok hasábjain évek óta gőzerővel zajlik!

Vitamin alapok

A vitamin szó a latin vita (élet) és amin (nitrogéntartalmú vegyület) összetételéből származik. Ironikus, hogy ez a vitaminkutatás kezdeteiből származó név valójában a legtöbb vitaminra az összetételt illetően nem helytálló. A vitaminok a rostokhoz és ásványi anyagokhoz hasonlóan olyan tápanyagok, melyek nem nyújtanak számunkra hasznosítható energiát, ennek ellenére életünk nem képzelhető el nélkülük. A szervezet ÁLTALÁBAN nem tudja ezeket szintetizálni, ezért táplálkozással kell bevinnünk a szükséges mennyiségeket. Fontos kiemelni az általában szót, mivel az előállításra való képtelenség a közhiedelemmel ellentétben nem döntő a vitaminként történő besorolásban: niacin például triptofán aminosavból is képződik, 60 mg triptofán 1 mg niacinnak felel meg (kb. 1 niacin ekvivalens). Közismert tény, hogy a túladagolás (hipervitaminózis) veszélye elsősorban zsíroldékony vitaminoknál (ezek közül is főként az A- és D-vitaminnál) fordul elő, ám az E- és újabban a D-vitamin kutatási eredményei ezt a megkérdőjelezhetetlennek tartott alapigazságot is eltörölik!

A D-vitamin és metabolitjainak szerepe a szervezetben

A történészek nem értenek egyet abban pontosan, hogy mikortól figyelhetőek meg az emberi leleteken a D-vitamin hiányának jelei. Voltak olyan nézetek, melyek szerint a neandervölgyi ember kissé görnyedt, számunkra sérült benyomást keltő kinézete is ennek a hiányállapotnak volt köszönhető (1). Ezt az elméletet mind étrendjük, mind az a tény is valószínűtlenné teszi, hogy — idővel adaptálódva a körülményekhez — vörös hajuk és világos bőrük lehetett a bőrszínért és hajszínért felelős Melanocortin 1 receptor mutációjának következtében (2). Hiányállapot természetesen előfordulhatott közöttük, ám ez vélhetően nem adhat magyarázatot egy több tízezer éven át egy velünk egy időben és néha egy helyen élő csoport (faj) kinézetéért. Az igazolt hiányállapot-nyomok azonban az ősi egyiptomiak, görögök és rómaiak csontvázain már megfigyelhetőek, ahogyan honfoglaláskori őseink sírjaiban is megtaláltuk a csontritkulás vagy angolkór által érintett emberek maradványait.

A D-vitamin egy zsírban oldódó vitamin, maga a név más vitaminokhoz hasonlóan nem egyetlen vegyületet jelöl, hanem több molekulát. Hormonnak és vitaminnak is tekintik, mivel a szervezet szintetizálni képes és számos életfunkcióban fontos szerepet játszik. Ezt a felfogást más szakemberek vitatják, mivel szerintük a hormonnak is tekinthető funkciójú vegyületek és analóg anyagok nem azonosak a D-vitaminnak tekinthető vegyületekkel, általában azok anyagcseretermékei (3). Testünk a D-vitamint napfény segítségével elő tudja állítani, ugyanakkor a táplálkozással is pótolhatjuk hiányát: májban, tőkehalmáj olajban, tojássárgájában is nagyobb mennyiségben megtalálható, ezek rendszeres fogyasztásával is fedezhető szükséglete. A bevitt vitaminnak körülbelül 50-80%-a szívódik fel. Két fő formája van, a D3-kolekalciferol és a növényi eredetű D2-ergokalciferol. A D3 a bőrben is képződhet a nap ultraibolya-sugárzásának (290-315 nm) hatására 7-dehidrokoleszterinből.

A két forma aktivitása nem biztos, hogy azonos, bizonyos adatok szerint a D3 a hatásosabb forma, így ebből a megfelelő vérszint eléréséhez jövel kevesebbet kell elfogyasztani (4). Más kutatások ellentétes eredményre jutottak, maradjunk tehát a békesség kedvéért abban, hogy ebben a kérdésben sem én fogok igazságot tenni! :) Az azonban bizonyos, hogy önmagában a táplálkozással bevitt, vagy a bőrben képződött vitamin inaktív, ezt a vér szállítja a májba, ahol átalakítódik: kalcidiol, azaz 25-hidroxikolekalciferol [25-(OH)-D3] keletkezik, ami a D-vitamin ellátottság felmérésére leggyakrabban felhasznált vegyület.

A vesében további enzimatikus folyamat hatására jön létre a D-vitamin szervezetünkben legaktívabb terméke, a kalcitriol~1,25 dihidroxikolekalciferol [1,25(OH)2-D3]. A szintézis kétszer olyan intenzív fiatalokban, mint idősekben, náluk a hiányállapot kialakulásának kockázata értelemszerűen fokozott. Figyelemre méltó adat az is, hogy erősebben pigmentált bőrrel rendelkezők esetében 5-10-szer hosszabb ideig tartó napfényen töltött időt igényel ugyanannyi D-vitamin előállítása, mint egy világosabb bőrű embernél, egy 8 faktoros fényvédő krém pedig 95%-kal is visszavetheti a D-vitamin előállítást, így a származás és életmód is fokozhatja a hiányállapot kialakulásának kockázatát (5).

Élettani funkcióját tekintve a D-vitamin, illetve a belőle létrejött vegyületek szabályozzák a növekedést, a fejlődést és a csontok felépítését, helyreállítását a kalcium és foszfor vékonybélből történő felszívódásának kontrollálásával. A csontoknak, ízületeknek, fogaknak az optimális működéséhez elengedhetetlen a megfelelő D-vitamin bevitel, mivel fontos szerepe van a csontmátrix-fehérje képzésében és az ásványi anyag beépítésben. Hiánytünete gyermekkorban az angolkór, ami nem megfelelő csont- és ízületi-fejlődéssel, gyenge izomzattal jár, felnőttkorban pedig a csontlágyulás, ami törékeny csontokat, izomgyengeséget és izomgörcsöket idéz elő.

A szakirodalom szerint nem megfelelően összeállított étrend követése esetén mesterséges vitaminpótlásra lehet szükség. Különösen igaz lehet ez menstruációs zavaroktól szenvedő sportoló nők esetében, mivel ők hajlamosabbak a csontritkulásra. Esetükben a D-vitamin és kalcium pótlás kombinációja lelassíthatja, gátolhatja a csonttömeg-vesztést. Persze, ha a D-vitamin biológiai funkciói ennyiben kimerülnének, akkor csak mérsékelten tarthatna igényt figyelmünkre.

A D-vitaminnak azonban a vérképzésre, sejtosztódásra és érésre is befolyása van, bizonyos mértékig csökkentheti az emlő-, vastagbél- és prosztata daganatok kialakulásának kockázatát is, de más daganatok sejtjeinek osztódására és áttéteinek kialakulására is gátló hatása lehet. Nem merek határozott kijelentéseket tenni, mivel ez egy elég friss kutatási terület, de feltételezhető 50%-os vagy ezt meghaladó kockázat mérséklés is egyes daganatoknál!

Pszoriázis (pikkelysömör) esetén analógja kívülről kerülhet alkalmazásra; a megfelelő ellátottság pedig olyan autoimmun betegségek létrejöttének kockázatát is mérsékelheti még mint az 1-es típusú diabetes mellitus (cukorbetegség) vagy a sclerosis multiplex. A vércukorszint szabályozásában is szerepet játszik, a 2-es típusú diabetes mellitus létrejöttét is gátolhatja; hiányában pedig ereink is károsodhatnak (20-30%-kal gyakoribbak lehetnek az ischaemiás cardiovascularis események {7}). Hiánya az influenza, TBC és más fertőzések gyakoribbá válását is eredményezheti a védekezőképesség gyengülésének következtében (8)!

A D-vitamin a testtömeg (ezen belül a test zsírtartalmának) csökkentésében és növelésében, az idegrendszer regenerációjában, illetve a korral járó degenerációjának megelőzésében, valamint a depresszió kezelésében is hatásos lehet, ám jelenleg ez még nem kellően alátámasztott. A D-vitamin hiánya az egyes területeken, kor és etnikai csoportokban a 30-70%-ot is elérheti a frissebb mérések és szükséglet-becslések szerint. A felhasznált irodalom alapján a különböző mértékű hiányállapotok veszélye az időseken és gyermekeken túl az élsportolók tömegeit is fenyegeti.

D-vitamin szükséglet — a hivatalos álláspont

Általánosan elterjedt nézet, hogy napi néhány perc napozás fedezi a teljes D-vitamin igényt, sőt, hogy a nyári napozás a téli vitamin igényt is fedezheti. Az étrenddel elfogyasztandó mennyiség felnőtt emberek számára 5-10 mcg-ban (200-400 NE) van meghatározva.

1 mcg kolekalciferol (D3)=40 nemzetközi egység (NE) D-vitamin.

0-1 év: 400 NE (10 mcg)

2-10 év: 400 NE (10 mcg)

11-18 év: 400 NE (10 mcg)

19 év felett: 200 NE (5 mcg)

50 év felett: 400 NE (10 mcg)

70 év felett: 600 NE (15 mcg)

A szakirodalom szerint nem megfelelően összeállított étrend esetén pótlásra lehet szükség, különösen igaz ez a menstruációs zavaroktól szenvedő sportoló nők esetében, mivel ők csontritkulásra hajlamosabbak lehetnek. Mint korábban említettem, a D-vitamin és kalcium pótlás kombinációja lelassíthatja, gátolhatja a csonttömeg-vesztést. Erre a célra körülbelül 1000-1500 mg/nap kalciumot és 400 NE D-vitamint használnak, melynek haszna — mint alább olvashatjuk — erősen kétséges. Az egészségi állapot, gyógyszerek és betegségek befolyásolják az alkalmazandó dózisokat, gyógyszerkölcsönhatások is felléphetnek. A nemzetközi irodalom a még biztonságos felső határt 50 mcg/nap-ban (2000 NE) határozza meg. Szükséglete sportolók számára 5-10 mcg (9), vagy 5-15 mcg (200-600 NE) napi adagban van meghatározva (10). Neves szakértők állítják, hogy ezen vitaminnak nincs, nem lehet köze a sport-teljesítmény fokozásához (10; 11)!

D-vitamin szükséglet a kutatások fényében

Szakemberek mind külföldön, mind hazánkban leírták (és pár országban már az ajánlásokba is beépítették), hogy “egészséges embereknek napi 400-800 NE D3-vitaminra van szükségük. A magyarországi éghajlaton (az év felében rövid, szürke nappalok) télen napi 800-1000 NE-re célszerű növelni a D-vitamin bevitelt tabletta, kapszula vagy cseppek formájában” (7). Nem vicc, már egy 2002-es cikkben megfogalmazták ezt. Vessük össze a fent olvasható szakkönyvekből vett ajánlásokkal! Ma mind a vér megfelelőnek tekintett 25-(OH)D3 szintjének értéke, mind az ennek eléréséhez elégséges napi beviteli szükséglet felülvizsgálat alatt áll.

Ezt jelzi, hogy a közelmúltban a gyermekek D-vitamin fogyasztásra vonatkozó hivatalos ajánlása 100%-kal, tehát a duplájára nőtt! Idáig a D-vitamin ellátottságot jelző 25-(OH)-D3 20-65 ng/ml tartományát tartottak normálisnak, a 200 NE/nap D-vitamin fogyasztást pedig kielégítőnek felnőtt embereknél. A rokon fajok és az eltérő korú, genetikai hátterű és körülmények között élő emberek adatait elemezve ez egy hibás, idejét múlt felfogás!

Az étrendi D-vitamin szükséglet meghatározása nem egyszerű feladat, hiszen a kor, nem, lakhely, életmód, rassz is befolyásolja ezt. Az ellátottságot a 25-(OH)-D3 szint alapján vizsgálhatjuk meg, összefüggésben a D-vitamin megfigyelhető hatásaival például a csontszövetre. Ezek alapján a D-vitamin státusza:

kifejezett hiány: <12.5 nmol/L plazma 25-(OH)-D3 szintnél

mérsékelt hiány: 12.5-25 nmol/L plazma 25-(OH)-D3 szintnél

szuboptimális szint: 25-50 nmol/L plazma 25-(OH)-D3 szintnél

elfogadható szint: >50 nmol/L plazma 25-(OH)-D3 szintnél

feltételezett ideális szint: 75-100 nmol/L plazma 25-(OH)-D3 szintnél található

“feltételezett legjobb” szint: 90-100 nmol/L (36-40 ng/mL) plazma 25-(OH)-D3 szintnél található*

*utóbbi adat forrása (15)

Ha a D-vitamin vázizmokra, rákos megbetegedésekre, autoimmun betegségekre gyakorolt kedvező hatását is ki szeretnénk aknázni, akkor a plazma 25-(OH)-D3 koncentrációnak a 70 nmol/L (12) vagy 75-100 nmol/L (13; 14) értéket el kell érnie. Mivel az emberi faj őse a trópusokon és ruhátlanul élt, ezért mint az ábrán láthattuk, 25-(OH)-D3 szintje a rokon fajokhoz és napon csupasz bőrfelülettel hosszabb időt töltő emberekéhez hasonlóan magasabb lehetett, mint ami ma nálunk általában és különösen télen mérhető (12).

Ez a magasabb szint a betegségek előfordulása alapján kikövetkeztetett feltételezett ideális plazma 25-(OH)-D3 szint értéke körül található, tehát mindkét megközelítés közel azonos következtetésekhez vezetett! A méréseken alapuló becslések némileg eltérő adatokat eredményeznek, de 1 mcg/nap D3 (kolekalciferol) körülbelül 1 nmol/L-rel (0.4 ng/mL) emeli a keringő 25-(OH)-D3 szintjét. A megfelelő és ideális plazma 25-(OH)-D3 szint eléréséhez a rendszeres 15 mcg/nap-os D-vitamin bevitel nem elégséges, nem hogy az 5 mcg/nap (12). 20-25-40 mcg/nap étrendi bevitel az, ami ma a kutatók szerint egy jó és biztonságos irány lehet.

D-vitamin — Sport-specifikus kérdések

A D-vitamin és a sportoló csontjainak épsége

– Az atlétatriásznak több definíciója van az egyes szakértők felfogása és a folyamatos kutatások következtében. Általában a menstruációs ciklus hiánya vagy rendellenes elmaradása, csontritkulás, anorexia nervosa együttesét értik alatta. Az atlétatriászra jellemző a rendszertelen étkezés, megfigyelhető a csökkent csont-ásványianyag tartalom, csontgyengeség és később a csontritkulás (osteoporosis) is. Anorexia athletica, illetve exorexia (“edzésfüggőség”) kapcsán is kialakulhat. Oka elsősorban az elégtelen energia hozzáférhetőség, nem az alacsony testzsírszázalék mint azt korábban feltételezték. Sajnos az ösztrogénpótlás alkalmazása, a testtömeg gyarapodása, vagy a menstruációs ciklus helyreállása évek alatt sem tudja a csontveszteséget teljesen pótolni, így lényeges a probléma megelőzése, valamint a minél korábbi felismerése!

– A sportsérülések közel 10%-át adják a fáradásos, avagy stressztörések. Ezek különösen hosszútávfutóknál jönnek létre, de más sportágakban, így táncosok körében is gyakoriak, elsősorban az alsó végtag érintettsége mellett. A háttérben futó ok a csontra ismétlődően behatást gyakorló erők által előidézett mikrotörések, amelyek romlása makrotöréshez vezethet.

Lényeges tényező a csonttörések, atlétatriász következtében károsodott csontok és más rokon állapotok étrendi kezelésében egyéb kezelések mellett az étrend kielégítő kalcium (1000 mg/nap) és D-vitamin (1000 NE/nap vagy ezt meghaladó mennyiség) tartalma is, valamint a kollagén-szintézishez is lényeges megfelelő fehérje fogyasztás!

– Laktovegetáriánus sportolóknak külön kalcium pótlásra, kalciummal dúsított élelmiszerek fogyasztására általában nincs szüksége, ám a D-vitamin igény kielégítése érdekében a heti két-három alkalommal 10-15 perces napon történő tartózkodás, illetve a D-vitaminnal dúsított margarinok és más élelmiszerek fogyasztása, sőt étrendkiegészítés alkalmazása is indokolt lehet.

A D-vitamin és a sport-teljesítmény összefüggései

Mint arról már beszámoltunk, friss kutatások arra utalnak, hogy a sejten belüli kalcitriol-szintek számos emberi szövetben, így az ideg- és izomszövetben is akkor emelkedhetnek, ha az előhormon (prehormon) D-vitamin szint növekedik. A kutatók az elmúlt évtizedek szakirodalmát áttekintve arra kerestek bizonyítékokat, hogy a D-vitamin képes befolyásolni a sportteljesítményt. Ezt az 1950-es évek D-vitamin termelést fokozó UV-fény kezelések teljesítménynövelő (ergogén) hatását vizsgáló német irodalom is alátámasztotta, ahogyan hasonló összefüggésre utaltak a sportolók teljesítményének szezonális változásait vizsgáló felmérések eredményei is. Utóbbiak alapján a sportolók önmagukhoz viszonyítva kiemelkedő teljesítményt akkor nyújtottak, amikor 25-hidroxi-D-vitamin szintjük a csúcson volt, és ennek esésével teljesítményük is hanyatlott.

A D-vitamin a II.-es típusú gyors rostok méretét és számát is növelni tudja, idősebb emberekben pedig a 25-hidroxi-D-vitamin közvetlen összefüggést mutatott a csont- és izomrendszer teljesítményével. A D-vitamin vélhetően javíthatja a sport-teljesítményt a D-vitamin hiányos sportolókban, így a sportoló a nyári időszakban ésszerűen alkalmazott napfürdőzésnek kitéve könnyebben elérhet kiemelkedő eredményeket. Az ehhez szükséges vérszintet 50 ng/mL 25-(OH)-D-re becsülik (16).

Egy 2008-as publikáció szerint a D-vitamin hiány világszerte elterjedt, a kielégítő 25-(OH)-D szint sportolók számára legalább 75-80 nmol/L, ami napozással (bőrrák kockázat!), vagy napi 1000-2000 NE D3-vitamin bevitelével érhető el (17)! Ez a mennyiség még elég biztonságosnak tekinthető. Az 50 ng/mL elérendő érték még a D-vitamin “feltételezett legjobb” szintjénél is valamivel magasabb, tesztelve pedig élsportolókon nem volt.

A hiányállapot megszüntetése az, amit érdemes tehát szakemberrel együttműködve megcéloznunk, amennyiben elit sportolók vagyunk, ennek ugyanis feltételezhető a teljesítményfokozó hatása! Testépítőknek javaslom, hogy ne a szokásos megoldási módokban gondolkodjanak. Nincs szükség erre, ellenben nagyon veszélyes, ha rossz megszokásból emberi vagy állatok kezelésére használt D-vitamin injekciókkal próbálnak testükön javítani: a D-vitamin ergogén lehet (gondoljunk csak a szálkásítás durva diétájára), ám nem egy új anabolikus csodaszer.

Összefoglalás

Normál esetben a szakirodalom szerint extrém nehéz a D-vitamint túladagolni. Különösen hangzik ez a zsírban oldódó vitaminokkal szemben belénk nevelt rettegés fényében, de a túladagoláshoz több ezer-tízezer nemzetközi egység D-vitamin huzamos ideig tartó alkalmazására is szükség lehet (tablettákkal, injekciókkal). A vitaminra érzékenyebben reagálók számára már 5000 NE/nap étrendkiegészítőként történő rendszeres elfogyasztása is problémát okozhat, de tulajdonképpen nem is ez a cél.

Nem az a fontos, hogy marékszámra kapkodjuk be a D-vitamin tablettákat. Háziorvosunkkal, dietetikussal konzultálva azonban napi 400-800-1000-2000 NE plusz D-vitamin bevitel akár hasznos is lehet egészségünk megőrzésében és teljesítményünk fokozásában. A fenti információk alapján azt a következtetést vonhatjuk le, hogy a D-vitamin testünkben betöltött szerepének jobb megismerésével mind veszélyességének megítélése, mind az ajánlott napi bevitel értéke korrigálásra szorulhat, ugyanúgy, ahogy a sport-teljesítményre gyakorolt hatásáról alkotott korábbi nézeteink is.

Cikkünk célja kizárólag az ismeretterjesztés, egészségügyi problémák kezelésére nem ad javaslatokat. Orvosi, dietetikusi felügyelet nélkül a 400-500 NE/nap mennyiséget meghaladó D-vitamin kiegészítés kockázatokat is magában rejthet, nem javasolt. A napi elfogyasztott mennyiséget illetően tanácsos a vitamin-ásványi anyag tartalmú kiegészítőinket és az olyan étrendi forrásokat is figyelembe venni mint a tőkehalmáj, vagy tojás!

Felhasznált irodalom:

  1. Advanced nutrition, Carolyn D. Berdanier, CRC Press LLC, 1998
  1. Lalueza-Fox C, Römpler H, Caramelli D, Stäubert C, Catalano G, Hughes D, Rohland N, Pilli E, Longo L, Condemi S, de la Rasilla M, Fortea J, Rosas A, Stoneking M, Schöneberg T, Bertranpetit J, Hofreiter M., A melanocortin 1 receptor allele suggests varying pigmentation among Neanderthals., Science. 2007 Nov 30;318(5855):1453-5.
  1. Reinhold Vieth, Why “Vitamin D” is not a hormone, and not a synonym for 1,25-dihydroxy-vitamin D, its analogs or deltanoids, Journal of Steroid Biochemistry & Molecular Biology 89-90 (2004) 571-573
  1. Laura A. G. Armas, Bruce W. Hollis and Robert P. Heaney, Vitamin D2 Is Much Less Effective than Vitamin D3 in Humans, The Journal of Clinical Endocrinology & Metabolism Vol. 89, No. 11 5387-5391, 2004
  1. Nesby-O\’Dell S, Scanlon KS, Cogswell ME, et al. Hypovitaminosis D prevalence and determinants among African American and white women of reproductive age: third National Health and Nutrition Examination Survey, 1988-1994. Am J Clin Nutr. 2002;76:187-192.
  1. Scientific evidence for musculoskeletal, bariatric, and sports nutrition, szerk.: Ingrid Kohlstadt. CRC Press Taylor & Francis Group, 2006
  1. Lakatos Péter: A D-vitamin biológiai és klinikai hatásai, LAM 2002;12(1): 8-17.
  1. Cannell JJ, Vieth R, Umhau JC, Holick MF, Grant WB, Madronich S, Garland CF, Giovannucci E. Epidemic influenza and vitamin D. Epidemiol Infect. 2006 Dec;134(6):1129-40.
  1. Új tápanyagtáblázat, szerk.: Dr. Rodler Imre, MEDICINA KÖNYVKIADÓ zRT. 2006
  1. Advanced Sports Nutrition, Dan Benardot, Human Kinetics; 1 edition, 2005
  1. Sports nutrition : vitamins and trace elements, szerk. Judy A. Driskell, Ira Wolinsky.– 2nd ed., Taylor & Francis Group, LLC 2006
  1. Reinhold Vieth , Why the optimal requirement for Vitamin D3 is probably much higher than what is officially recommended for adults, Journal of Steroid Biochemistry & Molecular Biology 89-90 (2004) 575-579
  1. Jan I Pedersen, Vitamin D requirement and setting recommendation levels – current Nordic view, Nutrition Reviews Vol. 66(Suppl. 2):S165-S169 S165
  1. Leif Mosekilde, Vitamin D requirement and setting recommendation levels: long-term perspectives, Nutrition Reviews, Vol. 66(Suppl. 2):S170-S177 2008
  1. Heike A Bischoff-Ferrari, Edward Giovannucci, Walter C Willett, Thomas Dietrich and Bess Dawson-Hughes, Estimation of optimal serum concentrations of 25-hydroxyvitamin D for multiple health outcomes, American Journal of Clinical Nutrition, Vol. 84, No. 1, 18-28, July 2006
  1. Cannell JJ, Hollis BW, Sorenson MB, Taft TN, Anderson JJ., Athletic Performance and Vitamin D. Med Sci Sports Exerc. 2009 Apr 3.
  1. Willis KS, Peterson NJ, Larson-Meyer DE. Should we be concerned about the vitamin D status of athletes? Int J Sport Nutr Exerc Metab. 2008 Apr;18(2):204-24.

————————————————–

A Holland Rákkutató Társaság mindennapra ajánlja a napozást

„Napfürdőzzön 15-30 percet kora délután”

Veldhoven – A Holland Rákkutató Társaság új, aktualizált ajánlást terjeszt be, amely azt tartalmazza, hogy a fejet és a kezeket naponta ki kell tenni UV-sugárzásnak. Ez a tudományosan alátámasztott ajánlás gyökeres fordulatot jelent a Holland Rákkutató Társaság „Sun Smart” kampányainál.

Gyökeres fordulat az ajánlásban

Az új ajánlás a ’Signalling Committee Cancer’ munkacsoport eredményein alapul, amely azt vizsgálta, hogy a (1994 óta adott) korábbi tanácsadás még mindig érvényes volt-e a legújabb tudományos tanulmányok és publikációk fényében. Már 1994-ben megerősítették, hogy a napsugárzás teljes elkerülése egyrészt gyakorlati okokból nem lehetséges, másrészt nem is kívánatos. A bőr számára fontos, hogy szokja a Nap ibolyántúli (UV) sugárzását. Ezenkívül a Nap ibolyántúli sugárzása serkenti a D-vitamin termelődését a bőrben. A hollandoknak azonban – mostanáig – azt ajánlották, hogy 12 és 15 óra között ne tartózkodjanak a napon, és a bőrüket a szabadban mindig óvják napvédő krémmel.
Most egy radikális fordulat állt be ebben az ajánlásban. A Holland Rákkutató Társaság legfrissebb és egyértelmű magyarázata a következőképpen hangzik: „A Hollandiában élő emberek számára tanácsos a fej, a kezek és az alkarok rendszeres, 15-30 perces időtartamú napoztatása a kora délutáni órákban (12 és 15 óra között) ahhoz, hogy fenntartsák a csontanyagcserét, és lehetőleg az hozzájárul ahhoz is, hogy elkerüljék a különböző rákfajtákat.”

A D-vitamin gátolja a ráksejtek növekedését

A különleges munkacsoport szakértői és tudományos kutatói felülvizsgálták a D-vitaminról folyó kutatást és az UV-expozíció szerepét, mielőtt kiadták ezt az új ajánlást. Az utóbbi húsz évben növekvő mértékben végeztek kutatásokat a D-vitamin egészségre gyakorolt hatásairól. Amellett, hogy ismert a jelentősége a csontanyagcsere és az izomműködés szempontjából, megállapították, hogy a D-vitamin a testben sok más folyamatban is részt vesz. A laboratóriumi kísérletek azt mutatták, hogy a D-vitamin képes szabályozni a sejtszaporodást, és gátolni a ráksejtek növekedését.
A Sun Smart ajánlás e fontos változtatása ellenére továbbra is érvényes a leégés elkerülésére vonatkozó tanács: „A hosszabb ideig tartó, intenzív napozás nem ajánlatos.” Az új üzenet a nyilvánosság számára az okos, mértékletes napozás.

Sunlight Research Forum (SRF)

A Sunlight Research Forum (SRF) egy hollandiai székhelyű nonprofit szervezet. Azt tűzte ki céljául, hogy megvizsgálja, összegyűjtse, valamint világos és érthető módon a nyilvánosság elé tárja az ibolyántúli sugárzás emberre gyakorolt hatásával kapcsolatos legújabb gyógyászati és tudományos ismereteket.

—————————————————–

John Cannell: A hivatalos D vitamin ajánlás ismét százmilliókat vezetett félre

Fordította, kivonat: Szendi Gábor

Miközben az egyik vezető halálok a rák, a D vitamin kérdésében a közegészségügy és az orvoslás egészen anakronisztikus álláspontot képvisel. Tudjuk, hogy az emberi D vitamin szükséglet messze meghaladja a ma ajánlott mértéket, azt is tudjuk, hogy a kutatások egyértelműen bizonyítják a nagyobb dózis szükségességét és biztonságosságát, az orvosi establishment még sem hajlandó változtatni nézetein – dacára a tudományos eredményeknek. Ez milliók életébe fog még kerülni.

13 évi hallgatás után, a félig- kormányzati szerv, az IOM Food and Nutrition Board (Orvosi Intézet Élelmiszer és Táplálkozás bizottsága) ma megnyilatkozott, s ugyanannyi D vitamint ajánl egy 150 kilós terhes nőnek, mint egy másfélkilós koraszülött csecsemőnek. Míg azonban a 400 NE közel megfelelő az újszülötteknek, a 600 NR dózis mit sem segít azoknak a gyermekkori járványszerűen terjedő betegségeknek a leküzdésében, amelyek szoros kapcsolatban állnak a terhesség alatti D vitamin hiánnyal: az asztma, az autoimmun betegségek, s mint nemrég beszámolt róla a legnagyobb gyermekgyógyászati lap, az autizmus. Bruce Hollis, a Dél-Karolina Orvosi Egyetem professzora kimutatta, hogy a terhes és szoptatós anyáknak minimum 5000 NE, nem pedig 600 NE szükséges.

Az FNB arról is beszámolt, hogy a D vitaminmérgezés napi 10 000 NE esetén már fellép, ám erre semmiféle bizonyítékot nem tudott felmutatni arra nézve, hogy valaha is történt volna túladagolásos mérgezés napi 10 000 NE esetén. Mindössze egy gyengén kivitelezett vizsgálatot tudott idézni, amelyben napi 20 000 NE esetén minimálisan megemelkedett a vérben a kalcium szintje, de mérgezés még ekkor sem történt.

Az FNB jelentés csecsemőknek napi 400 NE-t ajánl naponta, míg terhes nőknek 600 NE a napi ajánlás. Eközben egy harmincperces napozás több mint 10 000 NE D vitaminszintézist eredményez a bőrben, s az FNB arra is figyelmeztet, hogy a napozás során keletkező D vitamin is veszélyes, s ez ellen napozó krémmel kell védekezni. Ezt azt jelenti, hogy az FNB feltételezi, hogy Isten (vagy az evolúció) nem tudta, mit tesz, amikor így alakított ki minket.

Megtévesztően, az FNB a csontok egészségére koncentrált, ahogy tette ezt 14 évvel ezelőtt is. Tudomást sem vett arról a több ezer tanulmányról, amelyek az utóbbi 10 évben azt bizonyították, hogy a magasabb dózisú D vitamin elősegíti a szív, az agy, a vastagbél, a máj, a bőr, a hangulat és különösen a magzat egészségét. Terhes anyák és szoptatott csecsemők tízmilliói szenvednek krónikus súlyos D vitaminhiányban, ami egyre gyakrabban idézi elő a középkor betegségét, az angolkórt. Az FNB jelentés úgy okoskodik, hogy mivel nagyon sok nőnek és csecsemőnek nagyon alacsony a D vitaminszintje, akkor nyilván ez a normális. Ez a körbeforgó okoskodás egyszerűen napot sosem látott barlanglakóvá minősíti a terhes anyákat.

Ha optimalizálni akarja a D vitaminszintjét, és nem csupán a csontokra gyakorolt hatás szempontjából, akkor a vitaminpótlás elkerülhetetlen. Csakhogy napi 600 NE D vitaminnal gyakorlatilag képtelenség emelni a vér D vitaminszintjét. Azoknak a terhes anyáknak, akik 400 NE-t szednek, ugyanannyi a D vitaminszintjük, mint azoknak, akik egyáltalán nem szednek _D vitamint, azaz 400 NE mérhetetlenül kicsiny adag egy terhes anyának. (Pontosan ennyi van az un. “magzatvédő” vitaminokban, amiket nőgyógyászok melegen ajánlanak terhes anyáknak. -Sz.G. megj.) Még napi 2000 NE is testsúlytól függően, mindössze max. 10%-al emeli meg a vér D vitaminszintjét. Bruce Hollis professzor kimutatta, hogy napi 2000 NE sem a terhes, sem a szoptatós anyákban nem emeli az egészséges vagy természetes szintre a D vitamint. Következésképen azok a terhes anyák, akik azt szeretnék, hogy magzatjuk optimális D vitaminellátásban részesüljön és élvezze ennek hosszú távú pozitív hatásait is, minimum napi 5000 NE-t kéne szedjenek.

Pl. csak véve két vizsgálatot a mostanában publikált sok százból: Urashima professzor és munkatársai Japánban 10 éves gyerekeknek napi 1200 NE D vitamint adott, és a D vitamin drámaian lecsökkentette az A típusú influenzás megbetegedéseket és az asztmás rohamokat, míg a placebo csoportban ilyen csökkenés nem történt. Ha Dr. Urashima követte volna az FNB ajánlásait, valószínűtlen, hogy napi 400 NE D vitaminnal bármit is elérhetett volna.

Joan Lappe a Creighton Egyetem professzorának vizsgálatában pedig a belső szervek állapotában történt jelentős javulás az FNB ajánlás kétszeresének adagolására.

Végülis, az FNB bizottság 14 D vitaminszakértővel konzultált, és miután elolvasták a 14 különböző jelentést, az FNB úgy döntött, elhallgatja ezeket a jelentéseket. A konzultációra felkért 14 kutató közt nem egy világhírű tudósa a témának, mint a híres D vitamin kutató Robert Heaney a Creighton Egyetemről, vagy Walter Willett a Harvardról, aki a világon az egyik legismertebb táplálkozáskutató. Szóval az FNB nem árulta el nekünk, mit gondolt Robert Heaney vagy Walter Willett a jelentésében. Vajon miért?

Ma felkértük a D Vitamin Tanács ügyvédjét, hogy az információszabadság törvényére hivatkozva kérje ki az FNB-től a 14 jelentést.

Legtöbb barátom, pácienseink százai és a D Vitamin Tanács hírlevelét olvasók ezrek napi 5000 NE D vitamint szednek naponta legalább 8 éve. Ez idő alatt nemhogy mellékhatásról számoltak volna be, hanem sokkal inkább fokozódó egészségről és több szervet is érintő jobb működésről. Az én tanácsom terhes anyáknak, hogy szedjenek napi 5000 NE D vitamint egészen addig, amíg vérükben a D vitamint szintje el nem éri az 50-80 nanogramm/ml értéket (ennyi a napon élő vagy dolgozó embereké). A terhességi D vitaminhiány nem csupán angolkórt okozhat, de szignifikánsan megnöveli az újszülöttkori tüdőgyulladás kockázatát, duplájára növeli a preeklampszia, háromszorosára a terhességi cukorbetegség és négyszeresére a császármetszés kockázatát.

Ma az FNB terhes anyák milliót csapta be, aminek a még meg sem született gyermekeik isszák meg majd a levét. Reménykedjünk, hogy az FNB meg fog felelni az “átláthatóság” szellemének és gyorsan válaszolva kérésünkre, kiadja a 14 visszatartott jelentést.

 

John Cannell, MD

The Vitamin D Council

1241 Johnson Avenue, #134

San Luis Obispo, CA 93401

 

William B. Grant professzor kommentárjának rövid összefoglalója (készítette Sz.G.):

 

A FNB-t arra kérték fel, hogy

-vizsgálja meg a vér D vitaminszintje és a betegségek kialakulása közti kapcsolatot, ill. a D vitamin betegségmegelőző hatását

-vizsgálja meg, a D vitamin képes-e betegségekben javulást előidézni

Az összefoglalóból eleve kizártak minden olyan vizsgálatot, amely nem szájon át való D vitamin bevitelt jelentett. Azaz a napozás és szolárium hatását eleve kizárták.

Az előre meghatározott kritériumok alapján az FNB csak olyan vizsgálatokat vett be elemzésbe, amelyben szájon át adagolták a D vitamint. Ezzel kizárták az olyan vizsgálatokat, amelyek pl. egyes területeken a napsütéses órák

számát és az egyes megbetegedések gyakoriságát vetette volna össze, vagy kialakult betegségek esetén a diagnózis felvételekor mért D vitamin szintet elemezte volna. Valójában ezek azok a vizsgálatok, amelyek a legkomolyabb összefüggéseket tárták fel ez idáig a D vitaminszint (ill. hiány) és a betegségek között.

A bizottság ehelyett azokat a vizsgálatokat elemezte, amelyekben leggyakrabban napi 400 NE D vitamin hatását vizsgálták a betegségekkel kapcsolatban. Márpedig ilyen hatás nincs, ez ugyanis olyan alacsony dózis, hogy pozitív hatás nem mutatható ki.

A valóságban a D vitamin egészségvédő hatása legalább 100 betegségben igazolt. A legkomolyabb bizonyítékok szerint védőhatása van a különféle rákokkal szemben (mell, vastagbél, petefészek, hasnyálmirigy, prosztata, végbél), szívbetegségben, I-es és II-es típusú cukorbetegségben, légúti fertőzésekben, mint pl. influenzában, tüdőgyulladásban, továbbá más fertőzésekben és autoimmun betegségekben, mint pl. szklerózis multiplexben.

A D vitaminnak a vérben legalább 40-60 nanogramm/ml kell legyen, ezzel szemben az amerikaiakban átlag 26 nanogramm/ml a szint, az amerikai feketében pedig 16 nanogramm/ml. Ha a vérszint 40 nanogramm/ml-re emelkedhetne, Amerikában 15%-al csökkenne a halálozás és két évvel megnyúlna a várható élettartam.

Meglepő módon a bizottság nem tudta rávenni magát arra, hogy napi 1000-2000 NE D vitamint ajánljon, miközben az elmúlt évtizedek kutatásai mind minimum 1000 NE adagolását tartották elvárhatónak.

A kanadai rákszövetség, a kanadai csontritkulás ellenes társaság, és a kanadai Gyermekorvosok Társasága felnőtteknek évek óta napi 1000 NE-t, terhes anyáknak 2000 NE-t javasol (Ez is kevés, de többszöröse az amerikai FNB által javasoltnak).